Pap Gábor
42 éves vagyok.
Kisiskolásként 4 évig űztem a karate Shotokan ágát. Az élet más irányba sodort, de 27 évvel később visszatértem a karatéhoz. Jó érzés újra az edzőteremben lenni, visszajönnek a régi mozdulatok, melyek bár az idővel megkoptak, de nem felejtődtek el.
Edzőm és edzőtársaim segítségével fizikailag és szellemileg folyamatosan fejlődhetek.
Büszke vagyok arra, hogy hatásomra a fiam is elkezdett karatézni.
