Hechtl Gábor – Gunther
A karatéval 1990-ben ismerkedtem meg. Számalk SE-ben Kozma Erzsébet tanítványánál Ferencz Csabánál edzettem. Ez a korai ismeretség viszonylag hamar véget ért, az akkori edzések megszűntek a Bartók Béla úti általános iskolában.
A karatéval való következő találkozásom 1996-ban volt, amikor Törökbálinton Schvarcz Péter edzéseire jártam. Ekkor már A Tan Kapuja Főiskola hallgatója voltam. Két év múlva jelentkeztem át a főiskola karate szakirányára, hogy Krepsz János tanítványául szegődjek. 1998 óta vagyok tagja a Dōjō-nak.
1. dan fokozatomat 2003 júliusában, a nyári gasshuku alkalmával Tanaka Masahikótól kaptam.
2004 decemberében egy baleset miatt fel kellett hagynom az edzésekkel. A felépülésemet követően a rendszeres edzéslátogatások ritkultak, majd 2006-tól sajnos elmaradtak. Indokolatlanul hosszúnak tűnő idő után, 2011-ben tértem vissza a dōjōba.
2015. októberében az élet a Békés megyei Kondorosra szólított. Azóta itt élek, és itt találtam meg az otthonom egy tanyán. 2016. februárjától tartok edzéseket a helyi általános iskolában. A kondorosi életemnek a karate fontos sarokköve lett. Olyan, mint egy szentély, ahová az ember imádkozni, meditálni jár – a tanultak továbbadásán, a karate oktatásán keresztül ébredtem rá, hogy az életemnek milyen fontos szellemi és lelki erőforrása a karate-dō.
Hálás vagyok, és köszönöm Mesteremnek az éveken át tartó tanítást, és a támogatást, a munkámhoz nyújtott segítséget, amit tőle kapok ilyen távolról is.
